Kormos Mihály: a gyermekek lelkesedése és a vezetők elkötelezettsége tesz motiválttá

A koronavírus miatt nehéz időszakon van túl az utánpótlásunk is. A legfiatalabbaknál most azon kell dolgozni, hogy a megszerzett alapok ne vesszenek kárba és megmaradjanak a sportág mellett, az idősebb korosztályokban pedig ne akadjon meg a fejlődés. Utánpótlás-igazgatónk, Kormos Mihály optimista, de tudja, hogy rengeteg munkájuk neki és kollégáinak.

— Közel három hónapra megállt az élet klubunk utánpótlásában is. Hogyan sikerült átvészelni ezt az időszakot?
— Októberben több, mint 100 lány kezdett nálunk röplabdázni, ők 4-5 hónapot tudtak készülni, majd szünetelt a munka és 3 hónapig nem is tudtak edzésre jönni. A szülők és a gyerekek éppen megszokták, hogy jönni kell edzésre, és megértették miről szól ez a sportág. Persze a leállás, nem teljes leállás volt. Edzésprogramot kaptak a lányok, amit egyénileg, otthon el tudtak végezni. Nem volt egyszerű, de megoldottuk.

— Az edzések elkezdődtek június elején. Vannak már biztató jelek a jövőre nézve?
— A hónap végéig edzünk, természetesen betartva az egészségügyi előírásokat. Kiscsoportokban dolgozunk, amivel a gyerekek jobban is jártak és jót tett a fejlődésüknek. Ez egészen biztos, hogy sokat segít abban, hogy kevesebben morzsolódjanak le és kedvet kapjanak a folytatáshoz.

— Behozható a leállás miatti lemaradás?
— Óriási kiesésről beszélünk, amire nem is készülhettünk előre. Eljutottak egy jó szintre, amit vinni kellett volna tovább. Egy csomó versenyük elmaradt, ahol rengeteget fejlődhettek volna. Hogy egy egyszerű példát mondjak, van aki eddig 2-2 ellen játszott egy kisebb pályán, majd most a korosztályváltás miatt 3-3 ellen játszik egy nagyobb pályán. Nehéz feladat, de az a dolgunk, hogy ezt megoldjuk Ebben sokat segít, hogy lelkesek a gyerekek és az edzők is.

— Az idősebb, már bajnoki rendszerben játszó csapatoknál mivel járt a leállás?
— Ott sem könnyű a helyzet. Kezdjük azzal, hogy amikor feljutottunk NB II-ből az NB I-be a felnőttekkel, akkor egyik pillanatról a másikra egy helyett öt csapatot kellett indítanunk. Ezek a lányok is eljutottak a fejlődésben egy bizonyos szintre és jött a leállás tavasszal. Nagyon szépen teljesítettek, volt olyan korosztályunk, ahol országos döntőt érő pozícióban álltunk. A csapataink többsége a középmezőnyhöz tartozott és most azon kell dolgozzunk, hogy a leállás után is előre tudjunk lépni és utolérjük az élmezőnyt.

— Gyorsíthatja a folyamatot, hogy a felnőttek az Extraligában indulnak jövőre?
— Egyértelműen igen. Elsődlegesen az, ha a gyerekeket be tudjuk hozni az edzésre, akkor be tudjuk hozni a meccsekre is. Ha látják a felnőtteket, akkor egészen biztos, hogy jobban akarnak majd röplabdázni, mert van előttük egy jó példa. Ez egy komoly motiváció az utánpótlásnak. Ehhez társul a szakmai munka, amivel a fejlődésüket segítjük, és így kialakul egy olyan bázis, egy műhely, ahonnan tehetséges, jó játékosok kerülnek majd ki.

— Korábbi csapatodnál Békéscsabán már ezt az utat egyszer végigjártad. Mennyire érzed motiváltnak, hogy újra, szinte elölről kezdj el egy hasonló építkezést?
— Ameddig a körülöttem lévő közeg lelkes, addig én is az vagyok. Ameddig a gyerekek szemében látom a lelkesedést, az egyesület vezetésében pedig érzem az elkötelezettséget, és azt, hogy határozott elképzelésük van a jövőt tekintve, addig az engem is motiválttá tesz. Vannak elképzeléseim és terveim, amiket ennél a klubnál szeretnék megvalósítani a klub vezetésével, ami szép feladat és szintén motiváló.

Dolgos nyár előtt áll az utánpótlásunk

Ahogy azt Kormos Mihály elmondta, az utánpótlásunk már megkezdte a munkát a vírushelyzet okozta leállás után. Jövő héten indul majd a nyári táborunk, ahova ismét nagyon sok gyereket várunk. A közvetlen felkészülést a szezonra augusztusban kezdik a csapatok, majd elindulnak a bajnokságok is. Van olyan korosztály, ahol már szeptember közepén pályára kell lépnünk.